Helyi lapértesülések szerint az új brit kormány belügyminiszterének egyik első dolga lesz, hogy a parlament elé terjessze a nemzeti személyazonosító kártya bevezetésére irányuló program megszűntetését követelő törvényjavaslatot. Ha minden jól megy, szeptemberre már csak szuvenír lesz a pilotprojekt során eddig kiosztott 15 ezer e-személyi – ráadásul a tesztelésre tavaly vállalkozó manchesteri polgárok vissza sem kapják a kártyáért befizetett 30 fontjukat.

Az e-id-kártya programot 2002-ben az akkori munkáspárti belügyminiszter kezdeményezte a csalások, az illegális bevándorlás és a személyazonosság-lopás megfékezése érdekében, ám azóta is a bírálatok kereszttüzében állt a program költségessége miatt, s adatvédő szervezetek is szüntelenül hadakoztak ellene.

A kártya titkosított chipje többek között tartalmazta volna birtokosa biometrikus adatait (például ujjlenyomat), továbbá nevét és fotóját. Az e célra felállított nemzeti személyiadat-nyilvántartásban a tervek szerint állampolgáronként mintegy 50 különféle adatot kezeltek volna. Mind a már kiosztott kártyák érvényessége, mind a nyilvántartás működése várhatóan szeptembertől szűnik meg. Az utóbbit fizikailag is megsemmisítik, az ezzel foglalkozó 60 dolgozót szélnek eresztik.

A megszüntetés miatt természetesen a kivitelezőkkel is újra kell tárgyalni két, összesen 650 millió font értékű vállalkozói szerződést. Még nem teljesen világos, mekkora kompenzációt kell kinyögnie a brit kormánynak; nem hivatalos értesülések szerint a kabinet 86 millió fontot takarít meg, ha minden lelépési költséget kifizet.

Az elmúlt nyolc esztendőben mintegy 250 millió fontot költöttek a nemzeti e-személyi-programra, s beszüntetésével a brit kormány további 800 millió font elköltésének veszi elejét a következő tíz évben. De ez még nem minden: a legfrissebb becslések szerint a program a teljes élettartama alatt 4,5 milliárd fontba került volna a brit adófizetőknek. (Mártonffy Attila)

2010. június 8.