Az e-számlázással foglalkozó Itella Information 2010 tavaszán 16 országra kiterjedő átfogó kutatást végzett az európai számlázási szokásokról és fejlődési irányokról. Összesen 9037 állampolgár mint fogyasztó és 4765 vállalatvezető mint döntéshozó válaszolt kérdésekre.

A reprezentatív felmérésből kiderül, hogy bár a vásárlók és fogyasztók várakozásainak a jövőben az elektronikus számla felelne meg leginkább, az európai vásárlók többsége jelenleg mégis papíron kapja meg postaládájába számlái javát. Kivételt képez ez alól Dánia és Észtország, ahol a pénzügyi bizonylatoknak már ma is több mint felét elektronikusan kapják a fogyasztók.

Az átmenet jövője szempontjából is legnyitottabbnak a fenti két ország, továbbá Norvégia mutatkozik, ahol a lakossági várakozások szerint néhány éven belül 20-30 százalékra szorul vissza a nyomtatva postán kézbesített számlák aránya. Jelenleg Csehország, Oroszország és Magyarország bizonyul legkevésbé nyitottnak a változásra, ezekben az országokban mutatkozik ugyanis a legkisebb igény az elektronikus átállásra a lakosság körében: 76-80% azok aránya, akik a jövőben is postán szeretnék megkapni számláikat.

Az e-számlázás tekintetében a vállalkozások körében biztatóbb eredmények születtek, bár az európai országok között természetesen hatalmas különbségek mutatkoznak. Az Itella kutatásának éllovasa az Egyesült Királyság lett, ahol a megkérdezett cégek 89 százaléka nyilatkozott úgy, hogy eladásaikat már ma is legalább részben elektronikus számlával bizonylatolják, és beszerzéseik terén is 76 százalékuk él az elektronikus számlabefogadás lehetőségével. További előkelő helyezést értek el Észtország és Dánia vállalatai is, ahol meghaladja a 80 százalékot azon cégek aránya, amelyek kimenő és/vagy bejövő számláik esetében digitális csatornákat is igénybe vesznek. A magyarországi 25-26 százalékos szint azt mutatja, hogy hazánkban a vállalatok e-számlázási tapasztalata jelenleg még az európai átlag felét sem éri el.

Ha nem a jelent, hanem az elektronikus számlázásra való áttérés jövőbeli lehetőségeit nézzük, kiderül, hogy az egyebek mellett függ az adott ország fejlettségétől is: minél jobbak az infrastrukturális adottságok, annál gyorsabban valósítható meg a gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt előnyös e-átállás a számlázás terén. Ahogy a lakossági elvárások esetén láttuk, a cégek világában is Magyarország sajnos az európai sereghajtók között szerepel. Hazánkban a vállalatok 75 százaléka úgy véli, hogy számlaforgalma még 2-3 év múlva is kizárólag papír alapon fog történni. A legdinamikusabb vállalati e-átállás előtt álló Finnországban pedig csupán a cégek 11 százaléka tudja elképzelni, hogy néhány év múlva még mindig kizárólag papír alapú marad a számlázási rendszere. (www.itella.hu)

2010. május 25.