IKF
NJSZT IKF
alapítva / founded: 1997
IKF Hírek
HSCFBiztonság vagy kémkedés?

A rádiófrekvenciás azonosítás hasznáról csodák zengnek a gyártók és a felhasználók. Nos, az üzleti előnyök lehetnek egyértelműek, ám a magánszféra nem biztos, hogy osztatlan éljenzésben tör ki a nyomkövetésre is alkalmas technológia bevetése láttán.

Míg az rfid üzleti előnyeit tekintve általában széles körű az egyetértés az egyes ágazatok szereplői között, némelyek attól tartanak, hogy az új technológia sértheti a magánszférát. Az adatvédelmi szervezetek szerint a rádiófrekvenciás azonosítás túlságosan is kiszolgáltatja a vállalatoknak fogyasztóik személyes adatait, míg a technológia hívei azzal érvelnek, hogy az rfid elsősorban termékadatokkal dolgozik, a személyes adatok gyűjtéséhez pedig a cégeknek meg kell szerezniük a fogyasztók kifejezett és szabad beleegyezését.

Az ellenzők egyik csoportja azt sérelmezi, hogy jelenleg semmilyen szabályozás nem kötelezi a gyártókat, hogy feltüntessék az rfid-címkék jelenlétét termékeiken. Egy 1999 óta működő brit fogyasztóvédelmi szervezet, a CASPIAN azt állítja: az árucikkek rádiófrekvenciás azonosítása sértheti a vásárlók személyiségi jogait, hiszen megtörténhet, hogy a hitelkártyával fizető vásárlókról az áruház nyilvántartást vezet, és számon tartja, mikor milyen terméket vásároltak.

A szervezet arra hívja föl a figyelmet, hogy az eszközök között legalább két lényeges különbség is van. Az első, hogy a vonalkódok nem kötődnek adott árucikkekhez, csak egy-egy termékcsoporthoz, az rfid-chipek viszont teljesen egyedi azonosítót tárolnak, amelynek révén a megvásárolt termék összeköthető a vásárló személyével. A másik különbség, hogy a mindenféle védelmi intézkedés híján lévő rádiófrekvenciás címkék távolból és a vásárló tudta nélkül is leolvashatók, akár ruhán vagy táskán keresztül is.

Joggal merül fel a kérdés, hogy amíg a mindennapi élet részét képező hálózatok (internet, gsm, wlan) tele vannak többnyire jól működő biztonsági protokollokkal, miért nincsen semmi a legtöbb rfid-rendszerben? Az okok a bélyegek árában, méretében és külső energia-felvételében keresendők. A legolcsóbb és legelterjedtebb passzív bélyegek kisebbek egy gombostű fejénél, előállítási költségük 10 eurócent körül mozog, ezért az eszközök eléggé korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek. Másrészről az olvasótól kapott rádiójel olyan rövid időre tölti fel őket energiával, hogy amúgy sem tudnák elvégezni a kívánt műveleteket. (IT-Business)

2010. május 17.

Nyomtat